október 19, 2021

Polákia Magazin

Független Lengyel-Magyar Kulturális Magazin

20 év múlva

3 min read

Egy ismerősöm szerint az igazi barátok arról ismerhetők fel, hogy ha hosszú évek után találkozna is, ugyanott tudják folytatni a beszélgetést, ahol annak előtt abbahagyták. Valahogy így vagyok Szekeres Tamás zenéjével. Az 1998-as Loner album óta eltelt idő korántsem a remeteség időszaka volt életében. Tanított, alkotott és személye elválaszthatatlan lett az Omega együttessel, mely egyértelműen neki köszönheti hogy a múltját aprópénzre váltó kiöregedett sztárzenekar helyett egy új színvonalas produkciókat a mai napig létrehozni képes közösség maradt fél évszázados múlttal a háta mögött.

Új albuma, a »White Shapes Of Blue”, mely az áthallások ellenére nem a Peocol Harum egykori slágerére hajaz, hanem a kék tónusú borító fehér szegélyére. A zenei anyag derékhada feldolgozásokból áll, ami semmit nem von le értékéből, hiszen ebben a stílusban szerencsésen szétválasztható az alkotás az alkotótól biztosítva ezzel időtlenségét, önálló életét. Első hallásra ami feltűnt, a letisztult hangzás, ami az igazán nagy előadóknál jellemző egy bizonyos kor után és az, hogy szerepelnek az albumon „slágergyanús” darabok átiratai is. Ez kiválóan ellenpontozza, azt hogy az anyag jelentős hányada nem annyira a műfaj klasszikusainak szerzeménye, sokkal inkább az újabb generáció alkotása. Az a néhány kifejezetten rádió barát darab remélhetően felkelti a Dj-k érdeklődését is.

A stáblistát olvasva feltűnt, hogy mindössze két zenész követte el az albumot ( Földi Albert közreműködött billentyűs hangszereken.). Ebből kikövetkeztethető a zenei programok használata, amit a fanatikus, az élő zenére esküvő rock rajongók fanyalogva fogadhatnak. A cinikusabbak esetleg odavethetik, hogy tipikus pénztelen magyar produkcióról van szó. Nos! Felhínám a figyelmüket, hogy komoly világsztárok (Pl. Gary Moore a The Loner című dalban) kihasználták a különféle zenei programok lehetőségeit. Valahogy olyankor nem hallani a fanyalgást a részükről. Azzal sem árt tisztában lenni, hogy Magyarország a méretei folytán nem képes a művészeteket eltartó piacot biztosítani, ebből kifolyólag a legprofibb produkciók sem dúskálnak abban az anyagi bőségben, mint nyugati társaik. Mindezt figyelembe véve, vagy ellenkezőleg, figyelmen kívül hagyva állítható, hogy az új album nemzetközi színvonalű alkotás, ami a a rock zene büszkesége lehet.

Csak remélhetjük, hogy a megjelenés egy turné követi, hogy élőben is megízlelhesse az albumot és Szekeres Tamás játékát.

Dessewffy