október 19, 2021

Polákia Magazin

Független Lengyel-Magyar Kulturális Magazin

Lem 100.

3 min read

Gimnazista koromban történt. Unokabátyámmal, aki papnak készült egy, a vonatok által már elhagyott vidéki pályaudvaron beszélgettünk a késő tavasz már meleg éjszakájában, miután az utolsó kísérletünk is kudarcba fulladt, hogy a bánatunkat enyhítsük az utolsó vonat lekésése miatt mámi szíverősítővel. Főleg az érdekelte, hogy mit olvasok, amikor éppen nem a tanárok által megkövetelt irodalommal foglalkozom. Akkoriban faltam a sci-fi irodalmat és lelkesen meséltem neki róla. „Divatirodalom! Figyeld meg pár év múlva a kutya sem fog rájuk emlékezni.” Az amúgy mindig derűsen mosolygó tekintete most inkább komolyabban sugárzott. A hajnalig tartó vitát most itt nem részletezném, annyit szögeznék le, hogy négy évtized elteltével sem változott akkori véleményem, persze az idő múlásával árnyaltabb lett, mint ahogy a világ és maga a műfaj is.

A hatvanas évek végétől Magyarországon is kezdtek megjelenni a tudományos fantasztikus irodalom alkotásai. A szigorú ideológiai és politikai elvárások mellett nem volt másodlagos az irodalmi, művészi színvonal sem. A neves angol és amerikai szerzők mellett sorra jelentek meg a hazai és a szocialista országok szerzőinek művei bizonyítva, hogy ezen a területem egyenlő partnerei a „kapitalista nyugatnak”. Stanislaw Lem kötetei ekkor váltak a sci-fi irodalom rajongóinak kincsévé.

Hogy mi adja írásainak átütő erejét?

Talán az, hogy nem egy messzi messzi galaxist töltött meg sosem volt legendákkal, hanem a gondolkodó embert foglalkoztató kérdéseket, a létezés értelmét, a világegyetem mozgását, s benne a helyünket próbálta megérteni. Művei befejeztével mindig ott állta a kérdőjel. „És aztán?”

Ez adta a varázsát. Az általa felvetett kérdések aztán órákig tartó viták sorozatát gerjesztették a könyveit szeretők között. Tette mindezt az irodalom mestereinek minden eszközével felvértezve.

Látnoki erővel alkotott egy olyan korban, mikor a napjaink világa legfeljebb (rém)álom szintjén mozogó képet sejtetett. Igyekezett megmutatni azt a lehetséges jövőt, mely melyben egy jobb világ sejlik fel, s megmutatta azt is, melyet reményeink szerint elkerülhetünk.

Hatása a társművészetekre felbecsülhetetlen. Bár a mai generáció körében kevéssé ismert, a film, a zene és a képzőművészet számos alkotása az ő műveiből táplálkozott.

Írói elismertségét mi sem mutatja jobban, hogy elsőként fordították angolra műveit a kelet-európai tudományos fantasztikus írók közül, illusztrátora, Daniel Mróz, aki köztudottan nem szerette a scifit, elismerően nyilatkozott írói munkásságáról, s dolgozott vele hosszú ideig.

Születésének 100. évfordulója alkalmából e Lengyel Szejm Lem emlékévnek nyilvánította a 2021. esztendőt.

Kép, szöveg: Dessewffy

A képek a Budapesti Lengyel Intézet rendezvényén készültek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük