„Isten útjai kifürkészhetetlenek!” – tartja a közmondás. De az őseink, az eljövendő nemzedékek iránti felelősséggel kihelyezték és örökségül hagyták számunkra azokat az útjelzőket, amelyek megóvnak minket az eltévelyedésektől. Ez a Hagyomány. Vallási, kulturális, történelmi hagyományaink útjait járva jobb emberré, jobb magyarrá-lengyellé válhatunk. Vallási és történelmi kegyhelyeink ezek kimagasló úticéljai, állomásai. Magyarország és Lengyelország ezredéves közös múltjának Szentjei, Királyai és Hősei kalapálják emlékezetükkel egybe a két nemzetet. Földi hatalmasságok által elszakíthatatlan szálakkal.
A częstochowai Fekete Madonna ikon (Czarna Madonna vagy Matka Boska Częstochowska) a lengyel katolicizmus és függetlenség jelképe. Magyar vonatkozásai teszik a két nemzet összetartozásának legerősebb szimbólumává.
Alábbiakban Chemez Farkassal, a lovas zarándoklat vezetőjével beszélgetünk…
Polákia Magazin: Több szálon és több rétegben kapcsolódik egymáshoz a két nemzet. Mostani útcélotok a Jasna Góra-i Pálos kolostorban őrzött kegykép. Elsőként mondanál néhány szót a magyar vonatkozású történetéről?
A két nemzet összetartozásának egyaránt vannak történelmi és szakrális vonatkozásai. Budapest közelében, Biatorbágyon élek, így gyakran látogathatom a Gellért-hegy egyik barlangjában létesített Pálos sziklatemplomot, ahol a Fekete Madonna ikon egyik másolata látható. A magyar alapítású Pálos rend története pedig szorosan összefonódik a magyar történelemmel. A XVII. században Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros így fogalmaz róluk: “Ha tudni akarod az ország soros állapotját, tekints Remete Szent Pál rendjére.
Ha számukat fogyni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” Lengyelországban a czestocowai Fekete Madonna ikon tölthet be hasonló, történelmi szerepet. Ezen a vonalon maga a Pálos rend kapcsol össze bennünket.
P.M.: Mélyen vallásos ember vagy. Katolikus hívőként mit gondolsz, személy szerint mit tartogat számodra ez a zarándoklat? Lelki-szellemi értelemben?
Megtisztelő rólam ez a megállapítás.
Az ukrán-orosz háború óta zarándoklatainkat a békéért ajánljuk fel. Szüksége van a békére a világnak, és személy szerint nekem is, mint ahogy feltehetően társaimnak, bajtársaimnak is, akikkel együtt lovagolunk. Lovaink viszont csődörök, ez is része a magyar hagyománynak, hiszen Mátyás király levelezéséből kiderül, hogy a magyarok akkor még csődörökön, méneken ültek és hadakoztak. A csődörökön lovaglás persze maga is egy kisebb fajta csata. A csatára és a békére vágyódás kettőssége azt hiszem, nagyon régóta létezhet a keresztény férfiak életében. Péter apostol is harcos volt, de a mi történelmünk legfényesebb alakjáról, a Lengyelországban született Szent Lászlóról, a lovagkirályról ez még inkább elmondható. A béke utáni belső vágyódás és a csatákban való helytállás kettőssége közti lelki viaskodás László király levelezéséből is kiderül. Bátor, kőkemény és rettenthetetlen harcos volt, ez biztos, de valódi szent is, hiszen sírjához évszázadokon át tömegek zarándokoltak és éltek át számtalan lejegyzett, csodás gyógyulást. Ezek közvetlen és bizonyítható jelei László király szentségének, azok számára is, akik a legendákból ismert többi csodáját esetleg nem hinnék el. „Sajnálom az ateistákat, mert semmi képzelőerejük nincsen” – mondta Szent Pio atya. Ez a képzelőerő pedig egyfajta képességet is adhat mindazok számára, akik a szentéletű látnokok képességeivel nem rendelkeznek. „Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek” Ismerjük Krisztus szavait a János evangéliumából. Velem is történt ilyen gyógyulásos csoda, egy szentmisén való szentáldozás után, éppen a budapesti Pálos sziklatemplomban. A régi Pálos atyákról olvasható az is, hogy harcoló szerzetesek voltak. Tudható az is, hogy az 1526-os, mohácsi vereségig a nemesség mellett a harcoló papság védte a magyar hazát. Ezzel együtt elmondható még, hogy a keletről érkező, idegen vallású népek betörései ellen Magyarország és Lengyelország védte a keresztény Európát. Vagyis a kereszténység védelmében folytatott harc nekünk elemi szinten a zsigereinkbe ivódhatott. Ugyanakkor ezek a lovagi idők már lejártak. Bármilyen bátor és rátermett lehet valaki, a távirányítású rakétákkal és drónokkal semmi esélye. A jelenkori háborúkat nem lovagok és hősök, hanem gépek és szerkezetek vívják. A mindezek hátterében húzódó hatalmi érdekek pedig egyre démonibbak. A háborúk már nem a kereszténységet, hanem ezeket az érdekeket védik. A kereszténység nem háborúban esett el, hanem az igazmondás és erkölcsösség hiányában a kultúra frontvonalán. Erről fogalmazott úgy Szent II. János Pál pápa, hogy „a halál kultúrája”. A halál kultúrájával és gépekkel vívott háború hatalmi érdekei ellen csak az Égiek segítségével lehet esélyünk. Lengyelországnak és Magyarországnak pedig rendkívül komoly, sőt világon egyedülálló, történelmi gyakorlata van ezen a területen.
Az Égi Édesanya, a Szűzanya jelenléte és oltalma a lengyel és a magyar történelemben egyaránt meghatározó. Amikor eleink még komolyan vették ezt, nemzetként is erősebbek és egységesebbek voltunk, kultúránkat pedig az élet kultúrájaként élhettük meg.
Mindazt, ami ma engem férfiként és magyarként „csatába hív”, szent helyeket érintő lovas zarándoklatokként képzelem el.
Idei évre tervezett, Czestochowa – Budapest zarándoklatunkat egy olyan lovas hadjáratnak látom, mellyel az európai, keresztény történelmet alakító, lengyel és magyar hősök előtt tiszteleghetünk, de egyúttal – és ez a legfontosabb – országaink védőszentje, Szűz Mária, a Béke Királynője közbenjárását kérhetjük, hogy tegyen csodát, békét és rendet az életünkben, családunkban, Hazánkban és a nagyvilágban.
P.M.: És gyakorlott távlovasként a fizikai síkon?
Szeretem a lovas zarándoklatokkal járó kihívást. Persze a lovakat és magunkat fel kell készíteni erre. Serdülőkoromban kajakoztam, fiatalkoromban triatlonoztam, vagyis a fizikai alapok nagyjából talán megvannak. Korábban volt olyan, hogy kihívásnak tekintettem, hogy napi 70, sőt, akár 80-90 kilométereket tegyünk meg a lovakkal. Ez ma is benne van, de a lovak, társaim és persze saját érdekemben is megtanultam, hogy bizonyos határokat jobb nem feszegetni már. A zarándoklat üzenete áll az első helyen.
P.M.: Kérlek mutasd be a lovas zarándok társaidat…
Egyikük Hották Attila, ő a húgom férje, azaz a sógorom, akivel 2015 óta lovagolunk együtt. Egyik utunk a történelmi Magyarország megkerülése volt, mely 3500 kilométeres táv leküzdése elé állított bennünket, de más utakon, például a tavalyi Máriacell-Csíksomlyó zarándoklaton is társak voltunk.
Faragó Istvánnal 2009 óta lovas zarándokolunk. Ő is részt vett a történelmi Magyarország megkerülésén.
Béres Sándor a következő, aki nemrégiben Géza Bátyám veje lett. Vele 2010-ben Budapestről Csíksomlyóra lovagoltunk, aztán 2012-ben már Budapestről a Kazah fővárosba vezetett az út, de több, más, közös zarándoklatunk is volt. (Ő ezúttal családi kötelességei miatt nem vehet részt az idei zarándoklaton.)
Kismődi Balázs először 2013-ban, Csíksomylóra zarándokolt velünk, de a 2017-es úton is lovagolt.
Unyi Lászlóval először tavaly, 2022-ben Máracelltől Csíksomlyóig lovagoltunk egy közel 1300 kilométeres zarándokúton.
Király Szilveszterrel szintén a tavalyi úton zarándokoltunk először együtt.
P.M.: És mit tudhatunk a négylábú társakról?
Sógorommal, Attilával közösen egy Quarter Horse herélt, valamint három, őshonos magyar, furioso fajta csődör gazdái vagyunk. Béres Sándornak van egy magyar félvér heréltje, Kismődi Balázsnak pedig egy hucul fajtájú csődöre. A sógorommal közös lovakat egy csataszerű, kokpar, vagy kok boru, avagy buzkashi nevű, keleti lovasjátékra tanítottuk be. Attilával közösen létrehoztunk egy szövetséget is, melynek célja a kokpar játék hazai fejlődése, valamint a magyar válogatott kiállítása a nemzetközi versenyeken. Erre a játékra keleten is csődöröket használnak.
P.M.: Ez az Út a magyar-lengyel történelmi összetartozásról is szól. Adódik az elsőre egyszerűnek tűnő kérdés: Mit jelent számodra a magyar-lengyel barátság?
Az első két kérdéssel kapcsolatban azt hiszem, bizonyos részben erre is válaszoltam. Szerintem a magyar-lengyel barátság gyújtópontja a feltámadott Krisztushoz és az Égi Édesanyához fűződő, mély gyökerű, nemzeti elköteleződésünk. A kereszténység védőbástyái és az Égi Édesanya népei vagyunk, de összeköt bennünket a magyarok legnépszerűbb szentje, László király is, valamint, hogy nemesi nemzetek vagyunk. Ez azt jelenti, hogy egyetlen más országban sem volt olyan magas a nemesek aránya, mint a lengyeleknél és a magyaroknál. Ennek egyik oka, hogy meg kellett állítanunk az Európa ellen támadó keleti népeket. A lengyel-magyar barátság így számomra egyszerre jelent közös szakrális és történelmi küldetést.
Ha a lengyel-magyar barátságra gondolok, Bem apó is eszembe szokott jutni és a vers, amit Petőfi Sándor róla és a nemzetek barátságáról írt. Különösen a versszakra gondolok:
„Két nemzet van egyesülve bennünk,
S mily két nemzet! a lengyel s magyar!
Van-e sors, amely hatalmasabb, mint
E két nemzet, ha egy célt akar?”
P.M.: Több, mint 12 000 km távlovaglással a hátad mögött, mi szólít téged újra és újra a nyeregbe?
Van egy régi arab mondás, miszerint „A ló hátán van a földi mennyország.” János jelenéseiben arról olvashatunk, hogy az üdvözültek serege fehér lovak hátán jelenik meg. A szentek között is voltak, akik lovon jártak. A ló több mint közlekedési eszköz. Az ember lóval való kapcsolata mitikus és vallási távlatokba vezet. Ha valaki valamilyen művészeti területen valamit alkot, akkor, jó esetben egyfajta ihletett állapotba kerül. Szeretek én is faragni, rajzolni és festeni is. Az ihletett állapot és a szentek extázisa között pedig rokonságot sejtek, és azt hiszem, hasonló lelkiállapotot eredményez a lovas zarándoklat is. Vagyis közelebb kerülhetek Istenhez. Menny és pokol egyaránt valóságosabbnak tűnik ilyenkor, és, mintha magasabb hőfokon kezdenék égni és élni ilyenkor.
Ha tehetném, ennél is több időt töltenék lóháton. Van már arra vonatkozó tervem is, hogy alakítsam az anyagi helyzetem úgy, hogy még többet zarándokolhassak.
P.M.: A hagyományőrző távlovasok többsége keletnek fordítja a paripáját, a sztyeppéről érkezett íjfeszítő nomád ősök nyomait keresve. Ilyen volt az Eurázsia Lovas Expediciótok…
Igen. 2012-ben került sor erre. Az utat egy régi barátom, Bencze István szervezte, de Béres Sándor is velünk lovagolt. Kazahsztán annyi érdekes élményt adott, hogy néhány mondatban nem is tudom elmondani. Ennek az útnak a naplóján pedig még mindig dolgozom, és úgy néz ki, legalább 500 oldalas lesz. Oka a számtalan néprajzi érdekesség, amiket a pécsi egyetem néprajz szakos diákjaiként Sanyival közösen figyeltünk meg és beszéltünk át, naponta.
Nagyon röviden: Kazahsztánban lovagolni olyan volt, mint egy hazaérkezés. Mintha a nagyon távoli múltban, az ősmagyarok között lettünk volna.
P.M.: A keleti rokonnépek az iszlám befolyása alá kerültek. Hogyan fogadják a keresztény magyarokat? Vagy a vallási kérdések nem kerülnek közöttetek szóba?
A vallási kérdéseket általában senki nem erőltette, de amikor a kazahok megkérdezték, milyen vallásúak vagyunk, egyöntetűen azt feleltük, hogy keresztények, és a kazahok ezt tisztelettel tudomásul vették és elfogadták.
Megtudtuk a kazahoktól, hogy az ősi hitvilággal, a tengrizmussal egyre többen foglalkoznak náluk. Sőt, a kereszt, ősi nomád használatáról, valamint a biblia szó kazah eredetének elméletéről is hallottunk tőlük.
P.M.: Merőben új dolog, hogy a hagyományőrzők a saját keresztény gyökereik felé forduljanak! A Mária Út végiglovaglása Máriazelltől Csíksomlyóig vagy a legújabb lovas zarándoklatotok Czestochowába, már ezt az új irányt mutatja…
Igen, ez új irány a mostani hagyományőrzésben, pedig ez egy nagyon régi hagyomány. A Kárpátok ölelésében van a legtöbb Mária-kegyhely. Bálint Sándor és Barna Gábor Búcsújáró Magyarok címmel írtak könyvet. A zarándoklatok és a búcsújárás valaha az egész magyarságot jellemezte. Még csak száz évvel ezelőtt is a magyar falvak apraja-nagyja, évről-évre rendszeresen útnak indult egy-egy közeli falu búcsújába. Búcsú szinte minden faluban volt, így a búcsújárás és a zarándoklat szerves része volt a magyarság életének. Úgy érzem, a lovas zarándoklatokkal tehetünk valamit a búcsújárások népszerűsítéséért.
P.M.: Czestochowából indultok, a Fényes Hegyről (Jasna Góra), a Fekete Madonna csodatévő képmásától! De hová és mikor érkeztek? Mert a korábbi beszélgetéseinkből tudom, hogy a helyszín és az időpont kiválasztása nem véletlen! Ezek kiemelkedően fontosak a számodra!
Volt egy ötlet, néhány évtizeddel ezelőtt, hogy összekössék a közép-európai Mária kegyhelyeket. Így jöttek létre a Mária utak, melynek két fő ága közül az egyik Máriacellből Csíksomlyóra vezet, a másik Czestochowából Medjugorjébe. A két ág, szinte szabályos keresztet rajzol a térképen, és Budapesten, a Szent Anna réten metszi egymást. Lovas zarándoklatunk fontos állomása ez a hely, idei utunk is ide vezet.
Máriavölgy, vagy Marianka 150 éven volt a Pálos rend központja. Ezzel egybeépült egy kis falu, Pozsonybeszterce. Itt született a 20. század legelején, német és szlovák szülők gyermekeként Kovacsics Mária, a későbbi Natália nővér, aki a magyarság szakrális küldetéséről kapott látomásos üzeneteket.
„Miként a megváltás a betlehemi istállóból elindult, úgy fog elindulni magyar földről elindult, úgy fog elindulni Magyarországról az én nagy művem, a lelkek megszentelése, a sátán letaszítása, az én országomnak diadalmas uralma…” – hangzik a nővér látomásában az Úr jézus egyik üzenete. Az üzenetek szerint mindezek megvalósulásának azonban több feltétele is van. Az egyik a magyarság belső, erkölcsi megtisztulása. Egy másik a magyar egyház belső tisztulására vonatkozik. Egy harmadikban pedig az áll, hogy a magyar egyház a budapesti Szent Anna-réten a Szűzanya, mint Világ Győzelmes Királynője tiszteletére kápolnát építsen. Szerepel az üzenetekben egy olyan figyelmeztetés is, hogyha a kápolna felépül, akkor Magyarország elkerüli a közeledő világégést. Néhány év múlva kiderült, hogy ez a világégés a második világháború lett. Serédi Jusztinián bíboros végül megadta az építési engedélyt, de már késő volt, a vörös hadsereg megérkezett Budapestre. A háború utáni években a kápolna felépítésére Mindszenty József bíboros adott engedélyt, de a kápolna így sem épülhetett fel. A bíborost a kommunisták bebörtönözték és a magyar szerzeteseket üldözni kezdték, Natália nővérnek is menekülnie kellett. A kápolna felépítésével a kommunizmus után, a 90-es évek elején kezdett foglalkozni újra a magyarság, ám a kápolna a mai napig nem épülhetett fel.
Idei lovas zarándoklatunk is a budapesti Szent Anna-rétre vezet. Érkezésünk tervezett időpontja, ahogy minden évben, május elseje. Erre is a nővér, egyik Krisztustól kapott misztikus üzenete adja meg a választ:
„…akarom és kívánom,hogy Szeplőtelen Anyámat az egész világ, mint Világ Győzelmes Királynőjét ismerje el. Ez az elismerés nyilvános legyen! Május elseje legyen Szeplőtelen Anyámnak, mint Világ Győzelmes Királynőjének szentelve…”
„ Jézus azért kívánja megünnepelni május elsején a Szűzanya királynői fellépését, mert általa fogja legyőzni azon gonoszokat, akik ugyanazon a napon Isten ellen törnek.…Jézus megelégedett örömmel, boldogan szemlélte az említett menetet, megtudtam tőle, hogy a világnak akkor adja meg az ígért „békét” amit ő a földre hozott, amikor a világ a szűzanyának, mint Királynőjének nyilvános elismeréssel hódolni fog…. Akarom, hogy azon a napon (május elseje) az Egyház ajándékozza meg a lelkeket teljes és egyéb búcsúkkal.”
P.M.: Napjainkban hol tart a Natália Nővér látomásaiban megjelent Világ Királynője Engesztelő Kápolna építkezése a burapesti Szent Anna réten?
Az ukrán háború kitörése után néhány nappal Erdő Péter esztergomi bíboros megadta az engedélyt a kápolnaépítésre. A kivitelezést a budapesti, XII. kerületi önkormányzat vállalta magára, de a közbeszerzési ügyek, tavaly őszi, országos leállítása után az ügy elakadt. A szándék tehát sokakban megvan, de a megvalósulás továbbra is akadozik. Ezentúl nincs egyetértés például abban, hogy a kápolna, a látomásokat követő régi tervek szerint-e, vagy az új, modern tervek alapján épüljön-e meg. Erdő Péter bíboros a modern változatra adott engedélyt, de a régi terv megvalósítása szerintem is méltóbb volna az ügyhöz, illetve az a kápolna a tájba is jobban illene. Bocsa József atya szerint azonban – aki fiatal pap korában Natália nővér gyóntatója volt – ezek a zarándokhelyek általában lassan és lépésről-lépésére épülnek ki. Gyakori, hogy először csak egy szabadtéri oltár épül, melyet aztán kápolna, majd akár templom és kolostor is követ. Vagyis szerinte ez modern kápolna, felfogható úgy, mint az eredeti tervek szerinti kápolna felépülésének egyik állomása. Szerinte a modern terv előnye, hogy annak megépítésére a magyar egyház vezetője engedélyt adott, és erre az engedélyre már évtizedek óta vártunk.
P.M.: Mit üzensz az olvasóinknak?
Hogy kövessék zarándoklatunkat a Lovas Betyár Közösség facebook oldalán és, hogy jöjjenek el zarándoklatunk céljához, május elsején a budapesti, Szent Anna-réti ünnepségre, ahova ezúton szeretettel meghívom őket!
P.M.. Köszönöm az interjút. Járjatok szerencsével! A Szűzanya áldása kísérje utatokat!
Köszönöm szépen az egész csapat nevében!
Névjegy:
Chemez Farkas etnográfus, hagyományőrző, távlovas zarándok
Született: Budapest, 1973.
Tanulmányok: Pécsi Tudomány Egyetem (PTE) néprajz-kulturális antropológia tanszék. Andrásfalvy Bertalan professzor tanítványa.
Szakdolgozatának címe: „A magyar lóhasználat ezeréves változása.”
Jelenlegi tanulmányok: Esztergomi Hittudományi Főiskola (ESZHF) Teológiai képzés, Katekéta – Lelkipásztori munkatárs szak.
Katonai szolgálat: 1992 – 1993. Szolnok, Bercsényi Mélységi Felderítő Zászlóalj, mélységi felderítő, ejtőernyős és búvár kiképzés. Támadó közelharc kiképző: Furkó Kálmán őrnagy, nyolcdanos karatemester.
Egyesület: „Hagyományőrző Lovas Betyár Közösség” – Biatorbágy
Magyar Kökpár Szövetség: A Magyar Kökpár Válogatott csapatkapitánya a Nomád Világjátékokon, a Szövetség alapító tagja.
Fontosabb lovastúrák és lovas zarándoklatok:
2010, 2013, Budapest – Csíksomlyó, Mária út: 800 km
2012 – Budapest – Asztana (Kazahsztán) 6500 km, ebből lóháton 3000 km. 2015 – A történelmi Magyarország határainak megkerülése: 3500 km
2015 – Portyázás a déli határon – 500 km
2016 – Bécs- Budapest. 250 km
2017 – Sirok – Szeged és Bácska megkerülése: 700 km
2018- Kazahsztán, Eurázsia Expedíció. Asztana – Kazah Altájig: 1500 km
2019 – Pozsonybeszterce – Budapest : 300 km
2020-2021 – COVID határzárlat
2022: Máriazell – Csíksomlyó, a Mária út nyugat – keleti ágán: 1300 km
2023. évi terv: Czestochowa – Budapest: 450 km
Nagy Géza
